Ezt a zenei művet a szentek utáni kutakodásaim közben találtam. Nemcsak zeneileg zseniális, (csak szuperlativusokban lehet róla beszélni) ,hanem a történet is lelki épülésünkre szolgál.
Elérhető:
Az Ordo Virtutum nem egyszerűen középkori énekek gyűjteménye. Egy lélek története. A mű egyszerre vallásos tanítás, zenés dráma és elmélkedés az ember szabad akaratáról.
A történet különlegessége, hogy a szereplők többsége nem hús-vér ember, hanem megszemélyesített erény: az Alázat, a Szeretet, a Remény, a Tisztaság és más lelki tulajdonságok.
1. A mű születése
Bingeni Szent Hildegárd (1098–1179) német bencés apátnő, misztikus, zeneszerző és író volt.
Az Ordo Virtutum a 12. század közepén keletkezett, valószínűleg az 1150-es évek elején. Egy korai szövegváltozata Hildegárd Scivias című látomásos művének végén is megjelenik. A későbbi, önálló változat zenével együtt maradt fenn.
Az egyik legkorábbi fennmaradt, teljes egészében megzenésített erkölcsi allegóriának tekintik.
A mű nem bibliai eseményt játszik el, hanem azt mutatja meg, mi történik az emberi lélekkel, amikor eltávolodik Istentől, majd visszatalál hozzá.
2. A történet kezdete: a Lélek és az Erények
A mű elején megjelennek a pátriárkák és a próféták, akik csodálattal tekintenek az Erényekre. Az Erények Isten jóra vezető erőit képviselik.
Ezután megszólalnak a testben élő lelkek. Az emberi élet terheit panaszolják, és Isten közelségére vágynak.
Közülük kiemelkedik egy Lélek (Anima), aki kezdetben boldog és tiszta. Annyira vágyik a mennyországra, hogy szinte azonnal oda szeretne jutni.
Az Erények azonban figyelmeztetik: előbb végig kell járnia földi életének útját.
3. Megjelenik az ördög
Az ördög (Diabolus) megpróbálja eltéríteni a Lelket. A földi örömöket, a könnyebb utat és a saját vágyainak követését kínálja neki.
A Lélek végül enged a kísértésnek, és elhagyja az Erényeket.
Itt válik különösen fontossá Hildegárd zenei megoldása.
Minden Erény énekel, és maga a Lélek is énekel. Az ördög azonban nem kap dallamot. Csak beszél, gúnyolódik és kiabál. A zenei harmóniából való kizárása azt fejezi ki, hogy elszakadt az isteni rendtől.
Ez a mű leghosszabb része. Egymás után megszólalnak az Erények, összesen tizenheten.
Közöttük találjuk az Alázatot, a Reményt, a Szeretetet, a Hit erényét, a Türelmet, az Irgalmasságot, az Engedelmességet és az Isteni Tudást.
Az Erények királynője az Alázat (Humilitas).
Mindegyik Erény elmondja, milyen szerepet tölt be a Lélek életében. Az ördög időnként közbeszól, megkérdőjelezi és kigúnyolja őket.
Hildegárd itt nem egyszerű erkölcsi szabályokat sorol fel: az Erények egymással együttműködő, élő szereplők. Az ember nem egyetlen tulajdonság révén jut el Istenhez, hanem egész életének átalakulásával.
5. A Lélek visszatérése
A történet legmegrendítőbb része akkor következik, amikor a Lélek visszatér.
Már nem az a magabiztos, örömteli lélek, aki a mű elején volt. Megtapasztalta, milyen következményekkel jár, ha eltávolodik Istentől.
Bánja a döntését, és segítséget kér az Erényektől.
Az Erények nem fordulnak el tőle. Befogadják, és segítik a visszatérését.
Ez Hildegárd egyik legszebb gondolata: a bűnbe esett ember számára is nyitva marad a megtérés lehetősége.
6. Az ördög legyőzése
Az Erények összefognak a Lélek megmentéséért.
Az Alázat vezetésével legyőzik és megkötözik az ördögöt. A Lélek megszabadul a hatalmából.
A győzelem nem egyetlen ember erejéből születik, hanem az isteni kegyelem és az Erények segítségével.
A mű végén valamennyien Istent dicsőítik. A történetet ünnepélyes, körmenetszerű lezárás követi.
Hildegárd korában a kolostorokban a zene az imádság szerves része volt. Az Ordo Virtutum azonban ennél tovább ment: az éneket drámai szereplőkhöz és lelki történésekhez kapcsolta.
A mű valószínűleg Hildegárd rupertsbergi apácaközösségéhez készült, de az első előadás pontos idejét és körülményeit nem ismerjük biztosan.
A kutatók szerint a mű szorosan összefügg a bencés szerzetesi élettel, a szüzességi fogadalommal, valamint Hildegárd látomásainak jelképrendszerével.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Várlak a Duolingo-n!